Hadd ne strapáljam magam azzal hogy most becopyzom ide, vagy úgyis hallottátok már, ha meg nem, elolvassátok itt. Amúgyse olvas senki, csak a filmes naplót írom magamnak.
Kicsit azért meglepődtem. Avatar tényleg jó volt, meg a Hurt Locker is... de azért... ezek az év legjobbjai?! Mi van a D9-nal, meg Star Trekkel, meg a Brigantykkal? Két-három jelölés...
James Cameron. A név, amely annyi embert vonzott a mozikba, hogy új filmje máris a második legjobban jövedelmező film világviszonylatban (mellesleg megjegyzem, az első a Titanic, ami szintén Cameron filmje). 1,689 millió dollár bevétellel kevés rendező büszkélkedhet, főleg azok után, hogy ismerjük a filmjét... Nekem szerencsém volt az IMAX-ben megnézni, több hetes kínlódás után is csak három hétre előre kaptunk jegyet egy viszonylag normális helyre. Egy barátommal mentem, aki látta "sima", mozis 3D-ben is: szerinte összehasonlíthatatlan a kettő, ha valaki az igazi "avataros" élményre vágyik, látogasson el az IMAX-be. Na de beszéljünk végre a filmről is.
Legmélyebb benyomásom, hogy a film nem a történetre gyúrt rá, gondolom ezt mindenki észrevette. Egy szinte sablonos történetből kevesen tudnának élvezhető filmet készíteni, Cameron-nak mégis sikerült. A teljesen egyszerű alapsztorit sikerült annyira "felturbózni" a hihetetlen látványvilággal és a 3D hatással, hogy nemhogy egy nézhető, de igencsak jó film kerekedett belőle. A Pandora bolygó kidolgozottsága lenyűgöző, nem tudom mennyi időt tölthettek az Avatar-univerzum kidolgozásával, de le a kalappal. Minden kis állatka más kinézettel, tulajdonsággal van felruházva, a növények a legszebb földiekkel vetekszenek, az őslakosok érdekes kultúrája és hite teljesen egyedi - és sorolhatnám. Nagyon tetszett az az ötlet például, hogy a navik össze tudnak "kapcsolódni" mindenféle növénnyel és állattal, ill. a Pandora élőlényeinek összefüggő "hálózata" - azért csodálatos ötletek, és azért is teszettek, mert nem a Földbéli tapasztalatokból merített fantáziák, hanem tényleg egy új, más világ részei. A látványvilágot fokozza, hogy a film nagyobb része számítógéppel készült, és ez nem ment a kameramozgások és vágások javára. Bár a történet tényleg nem volt egy nagy eresztés, mégis megemlíteném, hogy a közepe nagyon leült. A tág értelemben vett eleje és a vége tényleg izgalmas, pergő, nincs egy pillanat amikor fellélegezhetnénk, de a közepén ez a lendület megtörik, ami nem feltétlen rossz, de nekem itt és így nem tetszett. Időbeli hosszúsága nem zavaró, vagy "nembírokfelállniaszékből", mindenre elég idő jutott, sehol nem éreztem úgy, hogy ez most egy fölösleges jelenet, menjünk már haza. A 3D TV gyártók viszont húzzanak bele, merthogy ez a film a 3D nélkül nagyon lapos; kíváncsi leszek a DVD kiadásra.
Az Avatar egy kellemes filmélmény volt. Nem fogják a legjobb sci-fik között emlegetni, de egy szempontból mégis nagyot alkotott. Névtelen színészekkel, közhelyes történettel, hatalmas budget-vel, közepes zenével, jó rendezővel és eddig sosem látott látványvilággal mégis egy megemlítendő filmet dobott ki a hollywoodi filmgyár.
10/7.5
Pontosabban több, mint 2 év. Utoljára 2008 novemberében postoltam ide, ahogy láthatjátok a Quantum csendje volt az utolsó kritika. Bár valószínűleg nagyon kizökkentem, most mégis megpróbálom újra leírni gondolataimat egy-egy filmről, a közeledő Oscar gála kapcsán is. See you soon, stay in touch.
Még annyit, hogy mint látjátok megváltoztattam a headert, és most így két év után az írási stílusom is más lesz, mint az eddigi. Jön is az első post mindjárt.
Most egyelőre nem vágom hogy kell a sablont bizurgálni, úgyhogy egy postba lesz a filmes napló. Kiemelttel amit először láttam, linkes amiről van hosszabb kritika.
Január
Február
Március
Szergej Bond visszatér és lecsap a gyanútlan nézőkre! Igen, itt az újabb Bond film, és én megint nem vagyok elragadtatva. Figyelj, most csalunk, ezentúl kiesik a plot.
Nem mondom, az első tíz percet hihetetlenül élveztem. A nyitó autósüldözés, utána végre egy kis poén (amit én mostanság nagyon hiányolok a Bond filmekből), és a főcím... na igen, az megint nagyon dögösre sikerült. Aztán a film kezd kicsit a Casino Royale-ra hajazni: tömegjelenet, majd megint tízperces üldözés, ami során megint sikerült artistajeleneteket beiktatni, de nem annyira durvákat mint a Casino-ba (tegnapelőtt újranéztem... voltak benne érdekes dolgok... parkour rulez). Nos, Bond még mindig ugyanaz a hideg, kemény, érzelmeitől fűtött figura, mint az előző filmben. A Bond-girl betöltötte igazi szerepét: csak ott volt dekoratíve James mellett, néha megcsókolták, de semmi komoly, mély kapcsolat. Na igen, a történet sem volt olyan túlbonyolított, én az előző film javára ítélnék ilyen szempontból. Nekem ami az új Bond szériából hiányzik talán, a valósághűség. Persze, az ilyen filmeknek törekednie kell az eleganciára, de talán ez picit mintha most a realitás rovására ment volna. Ami a mostani nézőközönségnek kéne, az egy olyan Bond, aki nehézség nélkül legyűr minden gonoszt, közben elejt néhány laza angolos poént, és a legújabb hájtek kütyükkel operál. Persze ez csak az én elképzelésem, ami lehet hogy téves, de talán így élvezhető filmek jönnének ki. Kicsit az is fura hogy mindenki érzi előre, mikor jön a baj. Bond bekopogtat egy emberhez, az meg persze hogy elbújik, mindenki tudja ha épp az ellensége közelít lakásához. Bond előre tudja mikor próbálja majd valaki megölni, mindig a pont akkor van ott és akkor egy gázpalack mikor Bondnak szüksége van rá, és a pisztoly mindig akkor esik le az emeletről, mikor a nála 10 fejjel magasabb fickóval kell megküzdenie (persze Craig ígyis lenyomja őket). Bele van erőltetve pár ún. viccesnek szánt jelenet, de azokat nem igazán tudtam értékelni a látottak után (ld. Greene halála). Azt már meg sem említeném hogy Bond fegyverarzenálja röhejes, a plakátokon levő bazinagy fegyót nem is mutatták a film során.
Szó mi szó, ez az új Bond széria nekem nem jön be. Én értem hogy Michael G. Wilson írja a történetet, merhogy ő már négy Bond film forgatókönyvjét megírta, és kilencet pénzelt, de ez most... valahogy nem. Valljuk be: kifogytunk az eredeti Fleming történetekből (összesen 14 könyvet írt ebben a témában), és ezek már nem olyan jó, kraftos történetek. Nameg főhősünk jellemét nehéz átadni egy könyvben. Kicsit igazítani kéne a film modorában a mai trendekhez.
10/6
Na megint itt vagyok. Néha így lepunnyad a blogírás, aztán megint nézek egy tonnányi filmet, és akkor van miről írni. Nézzük előszöris az Éjszakai Őrség rendezőjének (Timur Bekmambetov) új filmjét, a Wanted-ot. Maradjon a régi felépítés? Maradjon.
A film egy Wesley Gibson (James McAvoy) nevű fiúról szól, aki a lehető legáltagosabb életet éli, mikor jön Fox (Angelina Jolie), és felforgatja életét: közli, hogy apja, a valaha volt legjobb gyilkos meghalt, és csak egyetlen ember képes megölni a gyilkost: a fiú maga.
Meg kell hogy mondjam így in medias res, nagyon élveztem a filmet. Ez is képregényből készült, mégpedig Mark Millar azonos című képregényéből (2003-ban jött ki, úh. nem is egy régi klasszik darab - nem baj, majd az lesz), ami a filmet látva igencsak izgalmas lehet. A filmben kellemesen keveredik a kemény akció és az ebből fakadó fergeteges humor, ugyanis olyan jelenetek vannak benne, amit én el nem tudok képzelni, hogy azt komolyan gondolták. Hogy egy kis ízelítőt adjak, van mikor ellenséges felek lőnek egymásra, és a két töltény a kilövés után a levegőben összeütközik. Szóval a filmben nemsemmi csávók csapnak össze, de tényleg. A film húzóereje természetesen maga a látványos akciójelenet-tömeg, ami még a Mátrixon is túltesz. Persze ezek sokszor a brutalitást is hozzák magukkal - legalább reális a film. Nem tudom mondjak-e valamit is a színészi alakításokról. Nem mintha rosszak lettek volna, csakhát... ehhez a szerepkörhöz nem nagyon kell skill. Legjobb talán a főszereplő James McAvoy volt, neki voltak jobb pillanatai (pl. irodai kitörés). A film képi világa is eléggé rendben volt. Zene szempontjából is OK volt a film, sikerült dögös rockszámokat összeválogatni az akciójelenetekhez.
Én amondó vagyok hogy bármennyire is csak egy akciófilm (bár van története, és egy jó kis csavar is van a végén), átlagon felüli volt (év akciófilmje?). Mindenki kiélheti gyermekkori énisilyenakaroklenni vágyait, és kicsit elámulhat a fantasztikus akciójeleneteken. Speciális effekt Oscar idei méltó győztese.
10/8
Hol is kezdjem... az egész megértéséhez elmondom, nekem mi tetszett a Batman Begins-ben. Az egész film egy kerek történetet formált, ahol nagyon szépen láthattuk azt a jellemfejlődési folyamatot, amint Bruce Wayne-ből Batman lesz. Persze a végén akciózott is, mivel anélkül nem sokat ért volna a film, az már csak hab volt a tortán. És voltak akciók.
Történetről nem sokat tudnék írni (lejjebb részletezem), meghát amúgyis, menjetek el és nézzétek meg.
Ehhez képest a Dark Knight valamilyen szinten számomra csalódás volt. Persze, hihetelen jó képi világ, spec. effektek, dobhártyaszaggató hangok, de nem igazán bővelkedett az akciójelenetekben a film. Na jó, ez azért nem teljesen igaz, de ami igazán zavart, hogy a film olyan volt, mintha maga Joker rendezte volna. Tiszta káosz. A történet elindul ezzel a maffia piszkos pénze dologgal, amit azonnal el is dobunk, miután általa megismertük a szükséges szereplőket. A szereplők össze vissza vetődnek a szinte Joker által irányított Gotham-ben. spoiler [Aztán Harvey is átalakul Two-Face-é, őt meg a végén kinyírják, nehogymá legyen főgonosz a következő filmre.] A színészek nem voltak rosszak, bár Caine és Freeman azért nem voltak az igaziak (bár ez lehet hogy csak a rájuk írt dialógusok miatt tűnt így), Bale viszont hozta a formáját. Ledger-re szinte ki se térek, szinte ő vitte a filmet a hátán. Mikor ő feltűnt a színen, mindenki egy picivel jobban élvezte és nagyobbat röhögött a jeleneten. Hatalmas volt. Életet vitt Joker szerepébe, ugrándozott, harcolt, nevetgélt, az életét meg egyáltalán nem félti - ebből adódóan hatalmas mutatványokat hajt végre, sokszor zseniális kidolgozottsággal. Amikor meg nővérkének van öltözve, az egyszerűen fenomenális.
Nem mondom, mindezek ellenére baromira élveztem. Formabontóbb volt mint az előző, ezért is simán megüti azt a szintet. Kötelező azoknak is, akik nem látták az előzőt. Oscart neki!
10/8
Hát, ez is megvolt. Az eredmények elég sablonosak, néhol nagyon nem tetszenek, de ez van. Kicsit sárga, kicsit savanyú (kóstolta már valaki?), és ráadásul az övék is. A legfontosabbak:
Mindenki azt mondja, Tim Burton és Johnny Depp neve már garantált kasszasikerhez vezet. Hát nem tudom, ezt biztos így van, de azért nekem hiányzik még valami a trióhoz. Egy jó történet. És mi lehet jobb egy őrült, bosszúvággyal teli ember története, aki ráadásul borbély?! Mondhatni hullajó filmhez van szerencsénk.
Élt egy Benjamin Barker (Depp) nevű ember, szerető feleséggel és kislányával, ám egy gonosz bíró szemet vetett Barker feleségére, ő magát pedig száműzette Londonból. Ám Barker visszatér, immár Sweeney Todd névvel, visszatér régi házába, ahol egy piteárus nő (Helena Bonham Carter) fogadja azzal a hírrel, hogy felesége megmérgezte magát, lánya pedig még mindig a bíró kezében van. Todd újra beüzemeli borbélyüzletét, és elkezdi véres bosszúhadjáratát.
A film előtt nem sokat tudtam a karakterről, sem a színdarabról, az egész dolgot a film promóiból ismertem meg. Maga a történet ötletes, a megvalósítás pedig nagyon tetszett. Természetesen tele van szőve énekes részekkel, de nem túl nagy arányban, így kellemesek lettek az néha-néha felbukkanó dallamok, amíg egyébként elég jó dalokat tartalmaznak. A fényképezés baromi király, teljesen sötét hangulata van az egész filmnek. A ruhák, sminkek teljesen korhűek, azok is nagyon tetszettek. Mondjuk azt nem értem, miért ilyen pocsék művért kellett használniuk. A színészek nagyot alakítanak mint mindig, Depp, demég Carter is jól játtsza szerepét. Sacha Baron Cohen beugrása pedig egyenesen felüdülés volt. Némi (fekete) humor is van benne, pár jelenetnél igencsak fel lehet nevetni. Egy kivételesen jó adaptáció, néha kell ilyen is, bár mostanában nagy divat a musical-ek filmrevitele (Hairspray), és úgy tűnik a nép kajálja is.
10/9
MY ARM IS COMPLETE AGAIN!
